Újabb fejezet a "segítsük a honi bandákat" kiskönyvemben. Hogy ezért még Paksig is elmentem? Igen! Persze ehhez hozzá tartozik, hogy kis bandámmal mi is játszottunk, de ez lényegében egy lényegtelen infó, hiszen a Black Jack volt a fő attrakció.
A srácok zenéjét úgy kell elképzelni, mint a Zorall amit csinál, csak ők nem ismert zenéket raknak ismert magyar dalszövegek alá, hanem ismert külföldi disco, rock és miegyéb daloknak írnak "black jack-es" zenét. Amit olyan, mintha a Rómeó vérziket visszarepítenénk egy jó 20 évvel az időben, és megfűszereznénk egy kis stoner rock-kal. Ez kérem hát a Black Jack muzsikája.
Olyan klasszikusokhoz nyúltak hozzá a srácok (akik különben képzett zenészek, olyan bandákból érkeztek a Black Jack-be, mint az Agregátor vagy éppen a már feloszlott Twin Six), mint Madonnától a "Like a Prayer", amit összemixeltek az ACDC "You shook me all night long"-gal. Zseniális volt! De volt például Queen-feldolgozás, Michael Jackson, vagy éppenséggel saját nótáik is, amik szintén a bólogatós rock kategóriába tartoztak. Nekem átjött az életérzés, ha nem kellett volna vezetnem, akkor egy sörrel karöltve hatalmasat buliztam volna rájuk. Így csak a buli maradt, amíg néztem, hogy mások részegednek. Nem baj, ilyen sztorikba is bele kell futni néha...
A lényeg, hogy a Black Jack egy igen jó kis zenekar, aki teheti, látogasson el egy koncertjükre, mert megéri. Például június 2-án Tatára, a The Saloon-ba, ahol szintén kis zenekarommal vendégeskedünk majd a Black Jack előtt....
Jam
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.