Nos, szögezzük le az elején: ha nem kérésre készülne ez a kritika, akkor sosem foglalkoztam volna a Mézga Aladár Sound Systemmel... de mivel szépen kértek és még sör is jár érte, ezért ám legyen. Persze nem azért, mert annyira rossz lenne a muzsika, az ugyanis egészen hallgatható, csak egyetlen dologgal van hatalmas baj: a szövegekkel...
Az van ugyanis, hogy Magyarországon nem úgy működik az alternatív műfaj, mint külföldön, hogy írnak jó zenéket, aztán full beállva írnak hozzá 4 sor jól hangzó, de értelmetlennek tűnő szöveget és készen van a sláger. Itthon ennek a műfajnak az alfája és omegája a vers, ami köré épül a muzsika. Ezért van az, hogy jönnek tonnaszám a külföldiek a Szigetre, aztán figyelik a sok buta magyart, hogy mit élveznek a 30Y-on, hiszen nem is kiemelkedően jó a zene. Ez igaz, de a Beck Zoli olyan szövegeket ír, hogy az embernek ketté áll a füle és 3 hétig elemezgeti az első refrént, hogy ez most akkor mit is jelenthet. Ettől jó a magyar alter. Aztán van az a műfaj is, hogy mindennek görbe tükröt mutatunk, trágárkodunk és felmutatjuk a középső ujjunkat a világnak. Ide tartozik például a Rózsaszín Pittbull, ide tartozott a Fürgerókalábak, és ott van még a Belga is. Ez azt mutatja, hogy a punkban és a hip-hopban lehet sikereket elérni az értelmesen megírt, mégis kulturálatlan szövegekkel. Viszont az alterban hiába gondolkodtam jó ideig, hogy milyen zenekar van, aki full gagyi szövegekkel hasítana és mégis headliner lenne...aztán rájöttem, hogy ilyen bizony nincs. Nem véletlen...
Ugyanis a Mézga Aladár Sound Systemet úgy tudnám jellemezni, mint egy Pál Utcai Fiúk-tribute zenekart (de csak a férfi-női vokálok miatt), akik elhagyták a szövegkönyvet, de nem estek kétségbe... Betettek egy Rózsaszín Pittbull kazit, és onnan lopkodva az ötleteket, azokat finomítva (hogy azért mégse legyen annyira trágár és útszéli), de azért arra figyelve, hogy értelme ne legyen túl sok, összedobtak pár "dalszöveget" és azt énekelték rá az alapokra. Mert lehetne azt mondani, hogy hirtelen nem jutott jobb az eszükbe, de az van, hogy olyan sorok, mint az "olyan romantikus a hasszőröd, szívesen lennék a masszőröd" és hasonlók, több szólamban, vokálokkal színesítve szólalnak meg. Ami pedig azt jelenti, hogy ezzel sokat foglalkoztak, amíg kitalálták őket. Ez pedig azért nagyon fájó pont, mert elrontják az amúgy hallgatható és helyenként még nagyon élvezhető zenét is. Például az "Impotens" című opusz alapja nagyon is élvezhető volt számomra, amíg nem jött az önkritikától túlfűtött, pszichológiai mélységekben vájkáló vallomás: "Impotens vagyok, nem kicsit: nagyon". Én meg azt mondtam, hogy jó, ez egyéni szoc. probléma, next track...
Egyébként vannak jó próbálkozások, még annak ellenére is, hogy a hatodik-hetedik számnál már nem túl sok kedvem volt hallgatni a lemezt. Aztán jött a "Tacskóm és a zacskóm" című dal, ami egészen különös, de feldolgozás, ebben 100%-ig biztos vagyok. Viszont ha bunkósbottal ütnének, akkor sem tudnám megmondani, hogy mi az eredetije. Van még egy nóta, ami egy egészen egyedi feldolgozása Petőfi Sándor "Anyám tyúkja" című klasszikusának. Nem a vers van benne, hanem a tartalma, modernizálva. Ilyet még nem igazán hallottam...de nem is lesz a kedvencem. De ettől még legalább egyedi, úgyhogy ezt a részét pozitív dolognak ítéltem meg. Viszont az aláfestésként használt vokálok nekem nagyon nem jönnek be. Az, hogy két szólamban énekelnek a kedves kollégák, az még nagyrészt oké, de amikor mondjuk gitár helyett kitartott énekhangok adják a zenét is, az ott bukik. Az nemhogy nem acapella, de még nagyon nem is jó. (Megvan...pont most ugrott be: az Intim Torna Illegál. Na ők csinálják ugyanezt, mint amit a MASS a "Celeb" című nótában csinál. Csak az ITI-nek jók a szövegei és élőben hatalmas partit tudnak varázsolni. Nem tudom élőben milyen a Mézga Aladár SS, de egyszer meghallgatom...csak hogy tudjak róla véleményt mondani. )
Nos összegzésképpen akkor a végére: jó zenére rossz szövegek = bármit a nullával szorzunk, az bizony nulla lesz. Szóval ott tartunk, hogy új szövegeket kellene írnia a zenekarnak (eldöntve azt, hogy kulturáltan elküldenek mindenkit az anyjába és görbe tükröt állítanak fel a világnak, vagy értelmes, tartalommal is bíró, önálló szövegeket szeretnének), mert amit az alapokkal csinálnak az jó. A basszus frankón járkál fel-alá, a gitár változatos, a dob adja az alapot, ahogy kell, a szinti pedig csak ott szól, ahol annak indokolt helye van. A vokálos aláfestéseket meg el kell felejteni mielőbb. Vagy mulatóst kell játszani, mint az utolsó nótában, ott elférnek ezek a szövegek, mert úgyis mindenki részeg és csárdást jár a Metallicára is...
Jam
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.