A dorogi srácok idei, négy számot tartalmazó EP-je nem lett éppenséggel tökéletes, de ha valakinek hiányzik a Macskanadrág, vagy megunta az új Alvin lemezt, annak kellemes lehet pár nap erejéig.
Ugyanis ez a két zenekar egyértelműen kihallatszódik a srácok muzsikáiból. De jók a dalok, úgyhogy ebbe nem is igazán szeretnék belekötni, mert ugyebár ihlet mindenkinek kell. Túl kiemelkedő vagy maradandó dolgokat zeneileg nem nagyon tudnék kiemelni, mert a punk-rock sablonjait hasznáják a srácok, mindenféle erőfeszítés nélkül. Megvannak a kötelező pörgések, a dob-basszus kombóra épülő versek, a felezett ütemű refrének...stb, stb. De táncolhatóak és kellemesen dallamosak is, ezzel együtt. A szövegek...hát azok bizony sablanosak és semmitmondóak. Persze, nem mondom azt, hogy Beck Zoli féle boncolgatásokba és elvont, nyakatekert metaforókban kéne beszélni, csak egy kis eredetiség hiányzik. Zeneileg a csúcspontot mindenképpen az "Elképzelt élet" szólója és utána a zongorabetét valamint a kórus jelenti, több ilyen kellene a dalokba és akkor ki is emelkedhetne a tömegből. A "Hagyd meg nekünk"-kel már foglalkoztam, ez egy jó dal, bár az elején a Blink 182-tól a „Josie”-t véltem felismerni, de aztán jött az "M&M's"-es gitár, tehát újítottak a srácok. :) De ezzel együtt is jó ez a dal. Egyetlen dologba tudnék belekötni kompletten, azok a vokálok, ugyanis sokszor hangosabbak, mint a főének, ez pedig zavaró. Ezen kívül egy egészen élvezhető EP-t hozott ki a banda, és ha már megyém-beliek, megérdemlik a reflektort!
Jam
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.