Megjelent a budapesti srácok harmadik nagylemeze, és bátran mondhatom, hogy megérte rá 3 évet várni! Főleg, hogy ingyenesen letölthető! A 2008-as "Paradise Found" című, előző korongot ronggyá hallgattam, ugyanis megfogott az a stílus, ahogyan keverték a punk-pop-ot a metalosabb gitár- és dobtémákkal, mégis bulizható zenét hoztak össze. Mint mondjuk a Sum41, vagy az Offspring. És be is jött a srácoknak, hiszen egészen sok helyen jártak a világban, hogy népszerűsítsék a lemezeiket. Most viszont hazatértek, hogy a magyar közönséget is feltüzeljék az új koronggal.
A stílus nagyjából ugyanaz, mint eddig, csak sajnos sokkal kevesebb hangsúlyt fektettek a keményebb témákra, mindent alárendeltek a dallamosságnak és a táncolhatóságnak. Ezt egy kicsit azért nehezményezem, hiszen éppen az egyik igen fontos névjegyüket dobták a kukába a meghódítandó tinilányok kegyeiért cserébe. Persze üzletileg racionális a döntés, de műélvező szemmel azért kicsit fáj. A dalok egészen pontosan tizenketten vannak, és a pop és punk fogalmát minden aspektusból körbejárják. Vannak ugráltatós, lüktetős számok, sodró lendületű, kicsit húzósabb alkotások, és természetesen lassú, líraibb szerzemények. Ezekkel egyébként annyi a baj, hogy a lemez végére szinte csak ezek maradnak, ami nagyban ront az összképen. Ugyanis a lemez eleje egészen egyben van, nagyszerű ötletekkel dobják fel az amúgy sem unalmas témákat, viszont a végére kicsit elfogy a kreativitás.
A lemez közepén található pár szám ("When heaven meets hell tonight", "Flags & Lies", "Dear Friend"), amik egyszerűen zseniálisra sikeredtek. Ezeken érzem úgy istenigazából, hogy azért íródtak, mert csuklóból jöttek és nem fektettek nagy hangsúlyt a kidolgozásra. A többi szám szintén nagyszerűen össze van rakva, csak nincs meg mindegyikben az az érzés, hogy "na, ez most nagyon ki lett találva, hű b+". Mint mondjuk az új Rise Against-ben. Kár. De összességében vitathatatlan, hogy Magyarországon ez a fajta zenei stílus igencsak gyerekcipőben jár, úgyhogy a zenekar eléggé úttörőnek minősül. Én boldog lennék, ha hozzájuk hasonló zenekarból lenne még néhány idehaza (és mind ilyen igényes!). Addig is, amíg ez a vágyam teljesül, már foglalom is a jegyemet a srácok tatabányai koncertjére, június 10-re a Roxxy Music Caféba. Lesz még Nonverse, Kötelező közhelyek és Grenma, úgyhogy érdemes!!!
Jam
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.