Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért…
Két elhunyt énekes régi bandája is úgy gondolta, hogy a fiókban porosodó, amúgy már régen elvetett éneksávokból még lehet egy kis pénzt kicsikarni, úgyhogy posztumusz lemezeket hoztak ki. Az meg, hogy #WayneStatic mit szólna a #StaticX vagy #ChesterBennington a #GreyDaze megmozdulásához, már úgysem…