Október 25-én megjelent a Konyha zenekar hatodik nagylemeze, amely az Elveszíteni hoztam címet viseli és amit azzal az ígérettel hoztak el, hogy visszatérnek a 2010-ben lefektetett rockosabb, mocskosabb alapokhoz.
Úgy vettük észre, hogy tetszett nektek az új formátum, úgyhogy jön a második rész - ezúttal alteresebbre vettük a figurát és az @aebsenceofficial , a @Ketszemkozt és a @nagyur3964 új lemezeiről szólunk pár szót. Összességében nem annyira bírjuk ezt a vonalat, de ennek dacára is bejöttek nekünk ezek…
Az esztergomi #FriendsOfADeadMan eljuttatta hozzánk a debütlemezét, mi pedig ráúsztunk a #Tragedy-re, hiszen az egomi-dorogi színtér egészen egyedi hangulatot képvisel a magyar underground egén. Nos, amikor a srácok azt mondták, hogy kísérletező a muzsika, akkor nem tudtuk, hogy ENNYIRE szó szerint…
Miután hosszan kerestük, mivel tudjuk lejátszani a #Ciszvagydesz által nekünk küldött CD-t (amiért ezúton is hatalmas pacsi és imádás!), dobtunk egy hátast attól, ami a #VirágLamentáción hallható. Nem számítottunk rá ugyanis, mennyire be fog nekünk jönni ez a kategorizálhatatlan rock-alter kevercse…
Beck Zoliék hozták a formát és egy igazi ipszilonos slágerre egy kellően elborult, kedves, aranyos, mégis közérthetően megfogalmazott klipet hoztak össze. Nyilván a legtöbb embernek az fog megmaradni, hogy „jajj de cukik a kutyik”, de ennél azért lássunk mélyebbre, kérem alássan! Mindenesetre egy…
Fénystopposok - turbó változat. Ez is lehetne gyakorlatilag a címe az új EP-nek, mert tulajdonképpen erről van szó.
Igazán régen hallhattunk bármit is a bandáról, de most eljött az idő, hogy a "nagy hallgatásból a csúcsra" című produkciót elővezessék, ugyanis az új lemez valami elképesztően jóra sikeredett. A 2003-as The Reason volt az utolsó hallgatható lemeze a bandának - számomra, azóta csak próbálkozások…
Nos, szögezzük le az elején: ha nem kérésre készülne ez a kritika, akkor sosem foglalkoztam volna a Mézga Aladár Sound Systemmel... de mivel szépen kértek és még sör is jár érte, ezért ám legyen. Persze nem azért, mert annyira rossz lenne a muzsika, az ugyanis egészen hallgatható, csak egyetlen…
Lassan törzshelyemmé válik a Zöld Pardon, de hát ha jó koncertek vannak "óccsóé", akkor miért ne?
Mindig olvastam mindenhol a zenekart, meg hogy a Supernemmel meg a Fish-sel turnéznak, mondom most már belehallgatok. Megérte! A nevükből, megmondom őszintén, egy kemény, rockos, inkább már agresszívebb elemeket is magában foglaló zenére gondoltam. Aztán elindult a lemez és egy ideig csak kerestem…
Megjelent a zenekar második lemeze, ami tulképp a negyedik, de abból egy kislemez, egy meg otthoni demo. Szóval maradunk a másodiknál.
Megérkezett a zenekar 3. nagylemeze, amiről mindenki azt írja, hogy vízválasztó. Pedig az a Depresszió új lemeze...na mindegy. (paff, mi? :)) No de, komolyra fordítva a szót: van itt egy lemez, ami félig Kispál, meg egy kicsit PUF (ez még ugye nem is lenne annyira meglepő), és egy kicsi van benne…
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
