Mielőtt képzeletben visszatérnénk az OTP Színpadhoz Vad Fruttikra, előtte azért emlékezzünk meg Szekeres Andrisékról is, akik ugyan hattyúdalukat járják szerény meglátásom szerint, azt viszont nagyon is jól csinálják. Éppen ezért sajnáltam, hogy délután négykor játszottak alig pár ember előtt...
A második nap eléggé ellentmondásosra sikerült program szempontjából, ugyanis több olyan zenekart gereblyéztek össze a szervezők, akik igencsak kilógtak a sorból. Legalábbis az én részemről mindenképpen, hiszen a napnak ezt a részét el is kereszteltük egymás közt "pihenőnek".
Fénystopposok - turbó változat. Ez is lehetne gyakorlatilag a címe az új EP-nek, mert tulajdonképpen erről van szó.
Nos, a felvetés, miszerint lehetetlen lenyomni a Víz, zene, virág fesztivált, beigazolódott... Pedig nagyon jól indult a fesztivál, hatalmas húzónevek szerepeltek a plakátokon, viszonylag kifizethető jegyárak születtek... s bár az első két napon nem voltam kint, de a koncertek lefolytak és…
Lassan törzshelyemmé válik a Zöld Pardon, de hát ha jó koncertek vannak "óccsóé", akkor miért ne?
Csütörtökön még úgy indultam neki, hogy akkor a hétvégét pénz és életerő hiányában otthon töltöm egy teával és némi filmmel. Ehhez képest leköltöztem a Roxxyba.
Vasárnap (szeptember 18-án) a Műegyetem rakpart átváltozik majd egy Green Peace-es találkahellyé, ugyanis mindenki zöldben lesz.
Megjelent múlt év októberében a zenekar harmadik nagylemeze és kiütött mindent az emberek fejéből, amit eddig a Vad zenéről tudtak, ugyanis valami elképesztően zseniális lett. Nem kerteltem sokat, így az elején tisztázom, hogy én nagyon kajálom a lemezt. Lehet, hogy ha nem éppen az "alteros"…
