Szívesen vettük volna, ha a #Senjutsu borítóján ezúttal japán harcosként pózoló Eddie-san néhányszor rákoppintott volna Steve Harris fejére a lemez rögzítésekor, de mivel ez nem történt meg, egy újabb terjengős #IronMaiden lemezt kaptunk, megtömve tíz perc feletti progresszív(nek szánt) dal-hőskölteményekkel. Elégedetlenkedni azonban nincs oka senkinek, hiszen a tizenhetedik (és talán utolsó...) Vasszűz-album is tartogat értékes pillanatokat, bár az tuti, hogy mi nem fogjuk túl sűrűn elővenni eztán. Hát ti?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.