Ígérete szerint a friss EP-vel valami teljesen új területre merészkedik a brigád, akiknek a tavalyi év egyik legjobb debütjét köszönhetjük. Én pedig kétkedve fogadtam a bejelentést, hiszen már az Eternal Blue is annyi különböző stíluselemet vonultatott fel, hogy nem tudtam elhinni, hogy maradt még érintetlen terület. Nos, igazam lett…
Félreértés ne essék, a Spiritbox továbbra is igen magas minőségű muzsikát szállít és vannak apróbb változások a tavalyi anyag óta, de alapvetően a kissé indusztriálisabb megközelítésen kívül semmi nem változott. És itt most nem azzal van a baj, hogy azt csinálja a kanadai trió (vagy azóta már találtak basszerost? Tudomásom szerint nem.), amihez értenek, hanem a marketing-kommunikációval. Igen, értem, hogy az ilyen nagy mondatoktól, hogy „most teljesen más irányba megyünk”, vagy hogy „teljesen kilépünk a komfortzónánkból és kísérletezünk”, nagyobb a hype az egész banda körül, de én ezektől a falra tudok mászni, főleg, ha nincs mögöttük tartalom. Oké, Courney kevesebbet hörög, de azért, ha bejön a nyolchúros döngölde, akkor ugyanúgy előkerül a torokmetsző visítása, amit nagyon is jól csinál. Emellett több talán egy kicsivel az elektronika, de alapvetően se a dalok felépítésén, se a mondandójukon, se a kivitelezésen nem történtek nagyobb változások. Kaptunk három (egyébként kiváló) Spiritbox dalt, de ha rajta lettek volna az Eternal Blue-n, akkor sem szólt volna talán senki egy rossz szót sem, hiszen ugyanúgy illeszkedtek volna oda is. Ha ki kéne emelnem, akkor a Sew Me Up egyértelműen a középlemez csúcspontja, hiszen a refrén itt a legéteribb, a forgó intrótéma pedig a legötletesebb, amit a hármas fel tud vonultatni ebben a bő tíz percben. Indusztrial fanoknak a címadó, durvulás fanoknak pedig a Hysteria lesz a kedvencük.
Szóval továbbra is változatos, ötletes és jó muzsikát csinál Mike Stringer gitáros, Courtney pedig nem véletlenül az egyik legfelkapottabb énekesnő manapság, akár saját dalokról, akár különböző kollaborációkról van szó, tényleg arany van a torkában. És félreértés ne essék, én pontosan ezt vártam és meg is kaptam ettől az EP-től, csak megint az a fránya kommunikáció… Az köpött bele a palacsintába.
Jam
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.