Az új Sleep Token lemezt hallgatva jutott eszembe, hogy pár hete – esetleg hónapja, de ez aljas rágalom – nagyon akartam írni a Whitechapel friss eresztéséről, mert az utóbbi két lemez valami olyan elképesztő erejű evolúciós fejlődést mutatott a banda történetében, ami nemcsak Phil Bozemanéket emelte azonnali kultstátuszba, de magának a kicsit gyengélkedő és a következő lépcsőt kereső deathcore műfajának is irányt tudott mutatni. Szóval a Hymns in ...