...avagy a köztársaság utolsó lehelete". Ezzel a nem éppen rövid címmel jelent meg a banda 3. dvd-je, amelyen 3 különböző koncertről vannak felvételek. Ez a számmisztika... Nos, a három koncert: a 2010-es Rockmaraton, a 2010-es PEN és a zenekar 20 éves szülinapi koncertje. Meg nem mondom, hogy pontosan melyik felvétel mikor készült, a lényeg, hogy kész van, egyben van, ingyé' le lehet tölteni...mi kell más a magyar punk-nemzedéknek?

Nos, megvallom, ifjúkoromban igen szerettem a zenekart (még a "Dollár, hatalom, pornó" és a "Globalhé" megjelenése körül), aztán most meg néztem a filmet, hallgattam a dalokat és gondolkodóba estem. Ugyanis nem tudtam felfedezni azt a nüanszot, ami miatt régen kívülről fújtam a szövegeket. A tagok, valljuk be, nem konzíliumban végzett, okleveles zenészek, Feri hangja egyre inkább a sör-whiskey-lukácslaci kombó felé tendál, a zene sincs mindig annyira egyben, mint ahogy azt egy 20 éves, tapasztalt zenekartól elvárná az ember... és akkor jött a szikra: hiszen én a szövegeket tudom kívülről, nem a dalokat! Ugyanis ez az egy, amiben a Picsa verhetetlen Magyarországon: a polgárpukkasztó, őszinte, körítés nélkül tálalt, találó dalszövegek! "45-től 90-ig, igen, az volt az aranykor, a vájár hitt és dolgozott, a szénpor tüdőket roncsolt...sálálá"

És ezzel meg is van mentve az egész produkció: jókat röhögünk a szövegeken, majd eljut az agyunkig, rájövünk, hogy jé, ennek van értelme és okosan bólogatunk. Emellett a háttérben megy a stabil négy akkord, vannak valami vokálpróbálkozások is, de kit érdekel? Úgyis az a lényeg, ahogy a Feri előadja magát és gondolatait, versbe foglalva. A többi már csak a körítés.

Jam