Egy nagyobb múlttal rendelkező, élvezetes zenét is kreált zenekar hanyatlásának ékes bizonyítéka lett az újabb korong. Kár érte, mert van (inkább csak volt) kraft a bandában, amiből már nagyon nem tudnak építkezni.
Képzeljünk el egy olyan albumot, amin van két zseniális tétel, amit körbevesz majdnem egy tucat középszerű, felejthető dal, ráadásul nagyrészt az élvezhetetlen fajtából. Pedig az alap egészen biztató volt, mert a "Down Through the Ages" az egyik olyan nótája a korongnak, amely az élvezhetők közé került. Ez megalapozna egy olyan közel negyven percet, ami után az ember feláll, kinyújtózik és bólint, hogy "igen, ez mondjuk rendben van". Ehelyett jönnek egymás után a dalok és folyamatosan ábrándul ki a hallgató, mert a riffeknek semmi egyénisége (kivéve a címadót és még egy-kettőt), a szólók néha kifejezetten zavarók (ami meg azért baj, mert a gitáros kollégák már többször bizonyították, hogy ők bizony értenek a hangszerükhöz), a túlvezérelt lábdob meg elnyom mindent, amiben egy kis kreativitás is lenne. Itt pedig ki kell térnünk még az énekteljesítményre, amelynek, bár meglepő, de vannak kiemelkedő pillanatai: ilyen az "Asking too much", amelynél az első két másodpercben konstatáltam, hogy ez lesz a kedvenc dalom a lemezről, ez pedig így is maradt. A másik dal a szerelmes líra kategóriában indul és "What if I was nothing" a címe, de meglepően fogósra sikerült. Valamint van még a fentebb már említett dal és itt ki is fújtunk. Hörgésfronton talán a "Sing for Liberty" párhuzamos mély-magas hörgését tudnám kiemelni, a többi olyan unalmas, mint impotensként pornót nézni... Ami pedig a csúcsot jelenti a "na ezt meg miért kellett???" kategóriában, azok az "Intro" és a "Calculating Loneliness", amelyek instrumentális, metált teljesen nélkülöző, akusztikus gitárra készült tételek. Kérem alássan, vannak olyan előadók, akik ilyesmivel foglalkoznak (Al di Meola, csak hogy ismeretlen embert említsek...), miért nem lehet nekik meghagyni? Én sem véletlenül csak hallgatom a metalcore-t, nem pedig játszom: mert tudom, hogy nem ott a helyem. Tessék hasonló belátásra jutni az ilyesfajta tételek megszületése előtt! Meg ha már itt tartunk, ennél kicsit több belátásra lesz szükség, ha a következő lemezzel vissza akar térni a zenekar a régi színvonalhoz, mert ez rettentően kevés. Egy poplemezre elég egy jó dal, hogy sláger legyen, egy metal lemeznél ez megengedhetetlen!
Jam
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.