Végre új hallgatnivalóval jelentkezett a bangkoki titkos favorit bandám, akik eddig mindössze egy négyszámos EP-t hoztak ki anno két éve és azóta is eléggé nagy a hallgatás. Nagylemezre utasló nyomot eleddig nem találtam (szóljatok, ha netán mégis lenne), pedig baromira tudnám kultiválni, ha a srácok végre összehoznának egyet, mert iszonyat jók. Egyértelműen Muki a kedvenc női dobosom, plusz Micheal hangja is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a szívemhez nőjenek. A dal zseni, a klip elmegy, a lemez várós!
Jam
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
