2024. Január 17-én ünnepelte harmincadik születésnapját Magyarország egyetlen „old school hardcore rap” zenekara, a Ganxsta Zolee és a Kartel. A már jópár éve élőzenekari hangzással játszó, háromtagú rapcsapat rengeteg mindent megélt az elmúlt három évtizedben, azonban hogy hol is tartanak most, azt kiválóan reprezentálták az Arénában. Azt már évek óta tudjuk, hogy „jönnek fel mint a kiba**ott higany”, de hogy ennyi év után (nemhogy hozzák a megszokott hangulatot de) rá is tudnak tenni még egy-két lapáttal, az mindenképpen elismerésre méltó.
Kezdjük azzal, hogy bár követem a zenekart, manapság nem vagyok mindennapi hallgatója Ganxsta Zolee zenéjének, azonban azt kár lenne elvitatni, hogy a Kartel ne tartozna az első rapélményeim közé, és talán ezzel nem is vagyok egyedül. Hezitáltam tehát, hogy elmenjek-e egyáltalán a koncertre, de aztán a koncert promók és a 12 éves önmagam nosztalgiájának engedve rábeszéltem magam. Meg egyébként is, mire menjen el az ember ha nem a 30 éves születésnapi Kartel örömünnepre? Mint azt interjúkban többször elmondták a zenekar tagjai, a koncert ötletét Dopeman dobta fel durván egy évvel ezelőtt, akinek a zenekarral való kapcsolatáról rengeteget lehetett hallani az elmúlt években. Volt hogy nem jöttek ki jól az egykori tagok egymással, voltak sértődések például O.J Sámson vagy Ganksta Steve részéről, amikor két tagúra kellett vágni a Kartelt és ők nem folytathatták, volt, hogy Lóry B szállt ki kétszer a bandából. 30 évbe sok minden belefér, ahogy Zolee fogalmazott:
"Gyilkosságért nem adnak ennyit!"
De úgy néz ki, elültek a hullámok és mindenki, aki valaha a Kartelhez kapcsolódott, színpadra is fog lépni az Arénában.
Nos, a koncertre pontban kapunyitásra (18 órára) érkeztem, úgyhogy semmi rosszat nem tudnék mondani, még nem volt tömeg, egyszerű volt a bejutás. 19 órától DJ Gerryson kezdte el a bemelegítést és közel egy órát háttérzenélt, kiválóan pörgetve a kilencvenes–kétezres évek eleji amerikai hardcore gengszter rap trekkeket. Aztán olyan 20 órától Curtis és Essemm közösen kezdték el a benzint önteni a lángokra. Közös featjük a Feldobott érme nyitotta a bulit, aztán körülbelül fél órát reppeltek felváltva 1–1 dalt. Belefértek a legnagyobb slágerek, például Essemm-től a Kevesek vagytok vagy Curtis-től az Újpest a negyedem, de még a Majka és Curtis korszakból a Füttyös is elhangzott. Remekül nyomták a srácok, dehát ilyen ez, amikor az előzenekar is vérprofi. Azonban ekkor még véleményem szerint a hangosítás nem volt teljesen megoldva, mintha kicsit tompán szólt volna, és az elején egy darabig Essemm mikrofonja is hangosabb volt mint Curtis-é. Mondjuk ülőjegyem volt úgy középtájon, lehet hogy közvetlenül a színpad előtt nem volt ennyire észrevehető a különbség. Valamint bíztam benne azért, hogy a színpadkép is változni fog, értem persze, hogy előzenekar, de ekkor még a Curtis és Essemm logókon kivül nem láttunk semmi effektet vagy aréna-hatást.
Nem voltam egyedül a véleményemmel, a mögöttem ülők is hangot adtak az elvárásaiknak, miszerint „erre készülnek egy éve? Azért lehetne egy kivetítő legalább!” Bár Big Daddy Laci egy interjúban elmondta, hogy nagy aréna színpadképpel nem készülnek, hiszen legyen elég maga az, amit a színpadon látunk, és főleg azok, akiket látunk. Inkább egy visszafogottabb old school megjelenés volt terítéken minden csillivilli klisés háttérdizájnt mellőzve, a zenére fektetve a hangsúly. De hamar megkaptuk a kivetítőnket, ugyanis még bemelegitő szándékkal lejátszották nekünk a legújabb Kartel-klipet, a Szakértők és faszos gádzsik-at, ezt követően olyan 20:30 körül Zolee jelent meg a kivetítőn egy kérdést szegezve az ekkor már teltházas Aréna tömegéhez:
"Kész vagytok ge*ik?!"
Aztán a reflektorfény alá kaptunk egy konferansziét Harsányi Levente személyében, aki színpadra invitálta „a műfaj pápáját és földi helytartóit.” A mai formációban lépett színpadra a Kartel hármasfogat, Big Daddy Laci, Siska Finuccsi, és persze Ganxsta Zolee személyében, és egyből jött is egy részlet a Boom a fejbe cimű dalból, amivel minden kétkedésem el is illant. Volt kivetítő, volt pirotechnika, de ami a legfontosabb, hogy rohadt nagy lendület áradt a szinpadról és ez az energia a későbbiekben csak fokozódott az ex-tagok és közreműködők megjelenésével. A Boom a fejbe átváltott a Telepi gyerekek-be, aztán a Balhé lesz, majd ezután jött az időugrás és elkezdődött a klasszikus Kartel-korszak megidézése. Big Daddy a színpadra hívta Ganksta Steve-t, aki nem véletlenül kapta a „halott mikrofon” becenevet, remekül hozta a backup MC pozíciót, de sok szerepet nem kapott az est folyamán. Mindenesetre a Kartel zötyögött tovább a Szerb határ felé, majd ezután O.J Sámson is színpadra lépett az O.J Bond című dallal, és számomra ő abszolút nagy meglepetés volt. Energiában eddig sem volt hiány, de Sámson Gabin valahogy azt éreztem, hogy „hát mikor legyen oda pakolva, ha nem ezen az estén”. Körbefutotta a színpadot kétszer, rohadtul odatette a verzéit, és az egyébként eddig sem kis lánggal égő tűzre még simán rá tudott pakolni a jelenlétével. Ezután Dopeman jött fel és az első szólóalbumáról, a 1997-es Fordult a kocka lemezről jött a Döglégy feat, az Indul a Menet. Kell-e bármit mondanom Pityinger Laci jelenlétéről? Egyszerűen megkérdőjelezhetetlen, hogy Zolee után a legnagyobb kvalitás a Kartel történelmében. Ekkor újabb kétségeim támadtak a folytatást illetően, ugyanis a még csak fél órája indult koncerthangulat teljes lánggal égett, így feltettem a kérdést magamnak hogy: „Hová lehet ezt még fokozni?” Persze nyilván gondolhattam volna rá, hogy ha már Dopeman is itt van, akkor nem maradhat ki az én személyes kedvencem, a Bérgyilkosok sem. Hamar elértünk a csúcsra és volt még hátra másfél óra!
Aztán – hogy szusszanjunk egy kicsit – „vers mindenkinek” jelleggel feljött Csőre Gábor és Janklovics Péter, akik elszavalták a Ki a fasza gyerek? cimű dalt. Zseniális meglepetés volt. Majd megkaptuk Lóry B-t is és így, hogy a valaha volt minden Kartel-tag újra összeállt, el is rapelték az előbb emlitett verset, majd utána mind a heten elnyomták a Rossz vér-t is. Nem írnám le dalról dalra hogy miután mi jött, sokkal érdekesebb dolgok is történtek, hiszen a vendégek sora messze nem ért még véget. Közreműködött Szendrey Zsolt „Szasza” a Sex Action-ből, egy dal erejéig a 2024-es McDonald's Budapest Open Mic raptehetségkutató nyertese, a Zolee által mentorált Lekvárherceg is megtapasztalhatta az Aréna-teltház hangulatát, valamint a Route 66 című – eredetileg Nagy Edmond által énekelt – dalt Vitáris Iván, az Ivan and the Parazol frontembere énekelhette el. És ha ennyi Ivan and the Parazol-faktor nem lenne elég, akkor említsük meg Kalmár Botondot, a Parazol billentyűsét is, aki a Kartel élőzenekarának tagjaként játszotta végig a koncertet – és aki nem mellesleg Kalmár "Big Daddy" Laci fia. Na meg persze ezen a szálon maradva Zolee lánya, Zana Zoé is beállt gitározni a Néhány jó dolog című dalban Takács Vilkó mellé. Kaptunk még egy kis Big Daddy-re kihegyezett, mexikói hangulattal átitatott válogatást a Big Daddy L, Mitiszó, Vato Loco kombóval, és egy kis sötétben, telefonlámpákkal világitós, csápolós Aréna-közönségénekeltetést a Keleti oldal-nyugati oldal alatt.
Facebook / Kalmár Laca
Aztán persze a végére nem hiányozhatott a Jó a rossz és a Kartel, és lezárásként a kezdő dalt nyomták el egészben, így egy keretes szerkezetet adva az estének, úgyhogy az elején és a végén is nagyot durrant a Boom a fejbe. Persze ekkor aztán már mindenki a színpadon volt, aki az est folyamán fellépett, így az este mint egy igazi nagybetűs Old School Hardcore Rap népünnepély zárult.
Zolee kiváló zárómondataival zárnám én is ezt a koncertbeszámolót, miszerint:
"Lehet hogy már nem hallok olyan jól mint régen. Lehet hogy már nem is látok olyan jól mint régen. Sőt, valószínüleg nem is vagyok olyan szép mint régen, mint ahogy ezek a csávók sem olyan szépek mint régen...Viszont egy valami igaz: még mindíg én vagyok az a kiba**ott Ganxsta Döglégy Zolee, ez pedig itt a Kartel!"
Mint azt már az elején említettem, 30 évbe sok minden belefér, nyílván megéltek a srácok hullámvölgyeket az évek során, nyílván nem mindíg robogott ugyanazzal a sebességgel a szekér sem, azonban köztudatban maradni, folyamatosan újat alkotva, és nem mellesleg 30 év után megtölteni az Arénát, az már önmagában minden elismerést megérdemel. Valamint az, hogy a koncert előtt tíz nappal, január 7-én, 59. születésnapját ünneplő Ganxsta Zolee, és a tőle nem sokkal fiatalabb Kartel ezt a bulit ilyen erővel, lendülettel, elszántsággal tudta lehozni, az előtt ismételten leborulok. Abban nem kételkedtem, hogy élmény formájában fogom visszakapni a jegy árát, azonban ez a koncert abszolút maradandót adott, hiszen ebben a felállásban még talán soha nem lépett fel a Kartel. Jó volt mindenkit együtt látni újra. Abszolút igazat adok Big Daddy-nek is, aki egy Ric$Cast interjúban a koncertről kérdezvén azt válaszolta:
"Ez a brigád, aki fent lesz, meg a zenészek, olyan show-t fognak csinálni, hogy a gatya lerepül!"
Valóban nincs szükség a színpadi hátterdizájnra meg mindenfajta klisés körítésre, főleg akkor, ha ezt még mindíg ilyen szívvel-lélekkel tudják a srácok csinálni.
Bár mindenki sajnálhatja, ha kihagyta a születésnapi arénabulit, és bár ez egy egyszeri eseményként volt meghirdetve, a napokban a zenekar közzétette, hogy augusztus 15-én a Budapest Parkban is el lehet majd kapni a teljes eredeti felállásában játszó Kartelt. A jegyek értékesítése hamarosan indul, úgyhogy ha az Aréna kimaradt, akkor most ne maradjatok le, nem kizárt, hogy részemről augusztusban is megy az #ottali! Még egyszer köszönöm az élményt és az elmúlt harminc évet, Ganxsta Zolee és a Kartel!
#D.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.