
Igen, aki a The Prodigy körül keresgél emlékeiben, az maximálisan jó helyen tapogatózik, ugyanis egy feldolgozásról van szó, ami leszakítja a fejeteket! Nem azt mondom, hogy az eredeti gyenge alkotás lett volna - sőt, a Prodigy-t csak imádni lehet -, viszont a föld alá hangolt gitárok és a modern köntös mindenképpen jót tett a megszólalásnak, Milán pedig jó érzékkel kiabálja le a fejünket a refrénekben. Illetve érdekesség lehet még, hogy Keith hangja is ...
