A bekategorizálhatatlan stílusokat és egyvelegeket mindig is kedveltem, talán ezért van az, hogy a HU eddigi munkássága is meg tudott fogni. A harmadik lemez pedig természetesen szorosan ölel továbbra is.
Egy nagyobb múlttal rendelkező, élvezetes zenét is kreált zenekar hanyatlásának ékes bizonyítéka lett az újabb korong. Kár érte, mert van (inkább csak volt) kraft a bandában, amiből már nagyon nem tudnak építkezni.
A magyar Asking Alexandriának is nevezhetnénk a srácokat, de azt mondom, hogy ez annyira nem is baj, hiszen nekem az egyik kedvenc bandám az AA...
Hetedik lemezénél tart a leghíresebb amerikai alter-metal banda, esetükben ez a szám pedig a kiteljesedésig vezető út végét jelenti. Egyelőre... Ugyanis ez a lemez brutálisan össze van rakva. A Diamond Eyes már megvett két évvel ezelőtt, úgyhogy reménykedtem benne, hogy az urak tudják tartani az…
Erősen bekezdett a Hegyalja a jövő évi fellépőkkel, ezzel nálam máris hatalmas konkurenciát állítottak a Voltnak!
A hatodik albumára sem változott túl sokat az Ill Nino zenéje: latinosan kőkemény részek átszőve dallamos, megnyugtató fejezetekkel. Szerethető. Már ha valakinek nem éppen a könyökén jön ki, hogy évek óta hallgatja ugyanazt. De erre midig azt szoktam mondani, hogy az Ossián 25 éve csinálja ugyanazt,…
A két részes konceptalbum első felével régóta barátkozom, lássuk, mennyire sikerült szorosra fűzni a kapcsolatot. A banda bemutatkozó albuma még 2002-ben engem annyira nem kapott el, aztán a második lemez (Come What(ever) May, 2006) két vállra fektetett, kilóra megvett, hanyatt lökött és levitte a…
A különböző csapatokból összeverbuválódott banda debütáló lemeze érkezett nemrég a kezeim közé, én meg mit tehettem volna? Hát felboncoltam... Nagyon féltem tőle, hogy Matt Tuck (bármennyire is szeretem) létrehozta a második Bullet for my Valentine-t és semmi újdonságot nem fogok kapni. Aztán…
A System of a Down énekesi posztját szólókarrierre cserélő örmény úriember harmadik lemezéhez van szerencsénk. Lássuk, mit csinált az elmúlt két évben. Az első lemez még nagyon magán hordozta az anyazenekar hatásait, a második lemez valami teljesen más volt a vonósokkal, zongorákkal és elektronikus…
Az arizóniai srácok a második nagylemeznél tartanak és a 625. tagcserénél, de a zene folyamatosan fejlődik. Úgyhogy ha ők így érzik jól magukat, ám legyen... Az első lemezt (Deceiver, 2010) nem mondanám, hogy ronggyá hallgattam volna, pedig nem volt egy rossz alkotás. Ezt a korongot viszont…
Zseniális ötletek hihetetlenül elrontva. Nagyjából ez a szakszerű összegzése az új Forget Tomorrow albumnak. A post-hardcore, screamo és elektronikus elemekből merítő zenekar a második lemezénél tart, Amerikából jönnek és híres mesterségük címere a tempóváltás. De ezt most halál komolyan megkérdezem…
Már a 2010-es "Cross Your Fingers" című debütlemeznél is azt mondtam, hogy ebből a zenekarból lesz valami, íme a bizonyíték: egy második korong! Ami az első nyomvonalán halad annyi különbséggel, hogy nekem egy kicsit ötletesebbnek, mégis egyben puhábbnak tűnik az új korong. Már persze félreértés ne…
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
