A System of a Down énekesi posztját szólókarrierre cserélő örmény úriember harmadik lemezéhez van szerencsénk. Lássuk, mit csinált az elmúlt két évben. Az első lemez még nagyon magán hordozta az anyazenekar hatásait, a második lemez valami teljesen más volt a vonósokkal, zongorákkal és elektronikus…
Zseniális ötletek hihetetlenül elrontva. Nagyjából ez a szakszerű összegzése az új Forget Tomorrow albumnak. A post-hardcore, screamo és elektronikus elemekből merítő zenekar a második lemezénél tart, Amerikából jönnek és híres mesterségük címere a tempóváltás. De ezt most halál komolyan megkérdezem…
Klipeken és lemezen is túl. Hogy milyen lett az amerikai srácok nyolcadik albuma? Kivesézzük. Az első beharangozóként megjelent "Lost in Forever" nekem nem nyerte el a tetszésem, kicsit desszert íze volt, mintha ilyet már hallottunk volna. Aztán nemrég kijött a lemez címadó dala, na, annál padlóztam…
Már a 2010-es "Cross Your Fingers" című debütlemeznél is azt mondtam, hogy ebből a zenekarból lesz valami, íme a bizonyíték: egy második korong! Ami az első nyomvonalán halad annyi különbséggel, hogy nekem egy kicsit ötletesebbnek, mégis egyben puhábbnak tűnik az új korong. Már persze félreértés ne…
Nagyon vártam már ezt az albumot, úgyhogy amint megszereztem, már neki is estem. Azóta nem is nagyon bírom abbahagyni. Pedig régebben a fejemet vertem volna a falba, ha egy olyan lemezt kell végig hallgatnom, ahol a tiszta ének mennyisége gyakorlatilag a nullához közelít. Persze azért hál' Istennek…