Egy nagyobb múlttal rendelkező, élvezetes zenét is kreált zenekar hanyatlásának ékes bizonyítéka lett az újabb korong. Kár érte, mert van (inkább csak volt) kraft a bandában, amiből már nagyon nem tudnak építkezni.
A magyar Asking Alexandriának is nevezhetnénk a srácokat, de azt mondom, hogy ez annyira nem is baj, hiszen nekem az egyik kedvenc bandám az AA...
Hetedik lemezénél tart a leghíresebb amerikai alter-metal banda, esetükben ez a szám pedig a kiteljesedésig vezető út végét jelenti. Egyelőre... Ugyanis ez a lemez brutálisan össze van rakva. A Diamond Eyes már megvett két évvel ezelőtt, úgyhogy reménykedtem benne, hogy az urak tudják tartani az…
Eddig sosem írtam kritikát válogatás lemezről, de hát egyszer mindent el kell kezdeni, nálam ez a CD volt a löket, ami arra sarkallt, hogy virtuális papírra vessem teljesen valós gondolataimat. A tracklistet olvasva olyan mohón vetettem magam a gép elé és toltam a lemezt a lejátszóba, hogy majd'…
A hatodik albumára sem változott túl sokat az Ill Nino zenéje: latinosan kőkemény részek átszőve dallamos, megnyugtató fejezetekkel. Szerethető. Már ha valakinek nem éppen a könyökén jön ki, hogy évek óta hallgatja ugyanazt. De erre midig azt szoktam mondani, hogy az Ossián 25 éve csinálja ugyanazt,…
A lemeztrilógia második felvonása, ha lehet, még jobban ráerősített, és egy szinte tökéletes lemezzel folytatódik Billei Joe-ék története. A "Stray Heart" volt az első kihozott dal, amitől megijedtem, hiszen nem rossz a dal, de se nem túl eredeti, se nem túl fogós. Aztán megjött a lemez és mintegy…
Apróbb (fél éves) csúszás után foglalkoznék ezzel az albummal is, mert ki merem jelenteni így 2012 vége felé, hogy számomra az év meglepetését hozta össze a kaliforniai banda.
A két részes konceptalbum első felével régóta barátkozom, lássuk, mennyire sikerült szorosra fűzni a kapcsolatot. A banda bemutatkozó albuma még 2002-ben engem annyira nem kapott el, aztán a második lemez (Come What(ever) May, 2006) két vállra fektetett, kilóra megvett, hanyatt lökött és levitte a…
A különböző csapatokból összeverbuválódott banda debütáló lemeze érkezett nemrég a kezeim közé, én meg mit tehettem volna? Hát felboncoltam... Nagyon féltem tőle, hogy Matt Tuck (bármennyire is szeretem) létrehozta a második Bullet for my Valentine-t és semmi újdonságot nem fogok kapni. Aztán…
A nu-metal hullámon felkapaszkodott, a kor szellemének változását lekövető, de a nyáltengerbe mégiscsak valahogy belefulladó Papa Roach újabb próbálkozása a túlélésre. Nálam még talpon vannak. Az a baj ezzel a zenekarral, hogy amekkora slágereket tudnak gyártani, akkora förmedvényeket is - legalább…
Az volt a felvetésem a lemez meghallgatása előtt, hogy a Human-t is csak azért szerettem meg, mert orrba-szájba nyomatta a rádió. Na, ezzel a lemezzel ilyen gond nem lesz, mert ha meghallom bármelyik dalt, akkor inkább továbbtekerek... A brit gitárzenét folyamatosan elektropop-ra cserélte a zenekar,…
Az a fura, hogy Matt Bellamy-nak elkötelezett rajongója vagyok, de a Muse-nak mégsem. Ez úgy jön össze, hogy iszonyat jó dalokat tud írni, amiket hallgathatatlan tételekkel vesz körbe. Na, körülbelül ezt a tematikát követi a mostani lemez is. Én annyira nem vártam a lemezt, ugyanis a „Survival” és…
